Európai versenyjogi értelemben

Egy vállalkozás méretétől és a körülményektől függetlenül akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha

a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el;

b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el vagy

c) az adott vállalkozás – függetlenül a jogi formától – a saját joga alapján megfelel a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak.

Valamely vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában különösen olyan esetekben is nehéz helyzetben lévőnek tekintendő, ha veszteségei nőnek, forgalma csökken, leltári készletei felhalmozódnak, fölös kapacitása megemelkedik, megrendelés-állománya jelentős mértékben csökken, pénzforgalma csökken, adóssága nő, a nettó eszközérték leírása csökken vagy teljesen leírásra kerül.

Belső piaci szabályozás értelmében

Bizonyos támogatási kategóriák esetén a vonatkozó EU rendelet alapján valamely vállalkozás méretétől, illetve a körülményektől függetlenül akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb, mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak) jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a „korlátolt felelősségű társaság” különösen a 2013/34/EU irányelv I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a „jegyzett tőke” adott esetben magában foglal minden részvénytőkét;

b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb, mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak), a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti;

c) amennyiben a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak;

d) amennyiben a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik;

e) olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv, amennyiben az elmúlt két évben:
(1) a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt és
(2) a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket.